TÁJÉKOZTATÓ
A jogi képviselõ nélkül eljáró felek részére a polgári ügyben tartott fellebbezési tárgyalás rendjérõl.

I.
A felek az idézésben megjelölt tárgyalóterem ajtaja mellett kifüggesztett tárgyalási jegyzékbõl tájékozódhatnak a bíróság adott tanácsa által aznap tárgyalt ügyekrõl, a tárgyalások kezdõ idõpontjáról.
A tárgyalóterembe a tárgyalásra megidézetteknek a bíróság hangosbeszélõn történõ felszólítására kell bemenniük.
A nyilvános tárgyaláson hallgatók is jelen lehetnek.
A megyei bíróság, mint fellebbezési bíróság 3 hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. A tárgyalást a tanács elnöke vezeti. A tárgyalás megnyitása után az elnök számba veszi a feleket, illetoleg a megidézett más személyeket. A számbavételt követõen az esetlegesen megidézett tanúknak a folyosón kell várakozniuk, ugyanis a törvény értelmében a tanúk egyenként, egymás távollétében hallgatandók ki.
A per felperesének /felpereseinek/ - a tanács elnökének szemszögébõl nézve -a pulpitus jobb oldalán, alperesének /alpereseinek/ a pulpitus bal oldalán lévõ tárgyalóasztaloknál kell helyet foglalni. A hallgatóság a teremben lévõ padokat foglalhatja el. A tárgyaláson a jegyzõkönyv vezetése általában hangfelvétellel, kivételesen jegyzõkönyvvezetõ útján történik. Az elnök a tárgyalás megnyitását követõen tájékoztatja a feleket a jegyzõkönyvvezetés módjáról és arról, hogy az elkészült jegyzõkönyv hol és mikor tekinthetõ meg.

II.
Amennyiben az idézések szabályszerûek voltak, illetõleg ha a megidézett felek megjelentek, az elõadó bíró, vagy az elnök ismerteti az ügy iratait. /Az ismertetés az iratok légyeges tartalmának objektív összegzését jelenti, és nem a tanács vagy az elõadó bíró véleményét tükrözi./ Az ügy elõadása az elsõ fokú bíróság ítélete rendelkezõ részének, illetoleg indokolásának ismertetésével zárul.
Az ügy ismertetése után az elnök, vagy az elõadó bíró ismerteti a fellebbezést /fellebbezéseket/, az esetleges csatlakozó fellebbezést. /Lehetséges az is, hogy a fél maga adja elõ fellebbezését./
Az ügy ismertetésének befejezése után a felek az iratokból további ismertetést kérhetnek, illetoleg észrevételt tehetnek az ismertetésre. /Az elnök e jogukra a feleket figyelmezteti./
Ezt követõen az elnök felhívására a fellebbezo fél nyilatkozik fellebbezésének fenntartásáról, illetõleg esetleges módosításáról vagy kiegészítésérõl. /Megjegyzendõ, hogy a másodfokú eljárásban keresetváltoztatásnak, illetõleg a fellebbezési, csatlakozó fellebbezési kérelem megváltoztatásának csak a törvényben meghatározott szûk körben van helye./
Ezek után a fellebbezõ fél ellenfele terjeszti elõ ellenkérelmét, amelyben arról nyilatkozik, hogy a fellebbezéssel szemben õ maga mit kér a másodfokú bíróságtól.
/Az írásban már elõterjesztett fellebbezési ellenkérelmet, illetõleg csatlakozó fellebbezést csupán ismertetni kell, és csak az azoktól való eltéréseket kell külön elõterjeszteni./
A további tárgyalási cselekmények sorrendjét az elnök határozza meg. E körben sor kerülhet tanúk, vagy szakértõ meghallgatására, iratok ismertetésére, a felek meghallgatására.
A felekhez, valamint a kihallgatott más személyekhez kérdéseket a bíróság tagjain kívül a felek és képviselõik is intézhetnek. Az ügyre nem tartozó, valamint a kihallgatott személy befolyásolására alkalmas kérdés felvetését, illetoleg az arra való feleletet az elnök megtilthatja.
A feleket és képviselõjüket, valamint a tanúkat és szakértõket, úgyszintén a hallgatóság tagjait - ha a tárgyalás rendjét megzavarják - az elnök rendreutasítja. /Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetés a bíróság pénzbírságot szabhat ki, illetõleg a rendet megzavaró személyt a terembõl kiutasíthatja, illetõleg kivezettetheti./
A bíróság szokásos megszólítása: Tisztelt megyei / vagy másodfokú/ bíróság! A tárgyaláson a szólást a feleknek a tanács elnöke engedi meg. Ha a fél a bírósághoz szól illendõ felállnia.

III.
Ha a per az elnök megítélése szerint határozathozatalra megérett, az elnök a feleket erre figyelmezteti, és egyben lehetõséget ad a feleknek, hogy az általuk még elõadni kívántakat közöljék a bírósággal.
Ezt követõen az elnök a tárgyalást berekeszti. A feleknek a folyóson kell várakozni addig, amíg a bíróság zárt tanácskozás után határozatát meghozza.
Miután a határozat megszületett, a tanács elnöke ismét beszólítja feleket a tárgyalóterembe és kihirdeti a határozatot. Ha a határozat a pert érdemben eldönti, a bíróság ítéletet hoz, amelynek rendelkezõ részét a tanács elnöke felolvassa. Az ítélet rendelkezõ részének kihirdetésekor valamennyi, a tárgyalóteremben tartózkodó személynek fel kell állnia. A rendelkezõ rész kihirdetése után az elnök röviden ismerteti a határozat indokait.
A határozat kihirdetésével a másodfokú tárgyalás befejezõdik. A feleknek, képviselõiknek, a hallgatóságnak a tárgyalótermet el kell hagyniuk. A másodfokú bíróság által kihirdetett, írásba foglalt ítéletet az elsõ fokú bíróság kézbesíti a feleknek.